Nyomdai szótár

A táblalemez a nyomdaiparban használt rendkívül sokoldalú anyag, amely szilárd és merev lapokból áll. Ez a lap anyagában általában papírból, kartonból vagy műanyagból készül. A táblalemezek széles körben elérhetők különböző vastagságokban és méretekben, lehetővé téve a változatos nyomtatott projektek megvalósítását.

A táblázatok általában az alábbi részekből állnak:

1. Fejléc: A táblázat tetején található sor(ok), amelyek a táblázat tartalmának jellemzésére szolgálnak. A fejléc gyakran tartalmazza a címeket vagy címkéket, amelyek leírják az egyes oszlopok tartalmát.

2. Oszlopok: A táblázat függőleges irányban elhelyezkedő részei, amelyek az adatok szerkezetét és jellemzőit határozzák meg. Az oszlopok általában különböző típusú adatokat tartalmazhatnak, például szövegeket, számokat vagy dátumokat.

3. Sorok: A táblázat vízszintes irányban elhelyezkedő részei, amelyek az adatokat sorokba rendezik. Minden sor a táblázatban található egyedi adatokat tartalmazhat.

4. Cellák: A táblázat legkisebb egységei, amelyek az oszlopok és sorok metszéspontjaiban találhatók. A cellák tartalmazzák az egyedi adatokat vagy értékeket, és ezek a legkisebb részletei a táblázatban található információknak.

5. Lábjegyzetek: Az alsó részen elhelyezkedő sor(ok), amelyek további információkat, összesítéseket vagy magyarázatokat tartalmazhatnak. A lábjegyzetek gyakran felhasználhatók az adatok értelmezésének vagy további kontextus hozzáadásának.

A táblázatok segítségével információkat rendszerezhetünk és tehetünk áttekinthetővé.

Pár táblázat fajta:

A tankönyv valamely tantárgynak vagy tudományágnak oktatási célt szolgáló ismeretanyagát tartalmazó, az egyes oktatási intézmények előírásainak megfelelően összeállitott  és nyomtatásra kerülő mű.

A tekercsnyomógép a nyomdagépek nagy termelékenységű típusa, amelyet mindhárom (magas-, ofszet- és mély-) nyomtatási eljárásban alkalmaznak. A nyomathordozók különböző szélességű (palást-hosszú) tekercsek formájában kerülnek kiszerelésre, amelyeket a ~ tekercstartó egységében fognak fel. Ezen a nyomdagépen a nyomtatási sebesség 5-10 m/s. Általában a ~ ek hajtogató- és vágóegységgel rendelkeznek.

A nyomtatásra kerülő kiadvány összes oldalának mennyisége. Könyv készítés során fontos szerepe van a gerincvastagság meghatározásakor.

A térző főként a sorok közötti távolságot növelő nemnyomó elemek, ezért sortágítóknak is nevezik. Különböző nagyságú térzőket használtak a szedőteremben, amelyek közül a 2 pont vastagságút dursusznak, a 6,8,10 pont vastagságút reglettáknak is nevezik. A dursuszok általában 2,3,4,8,12,16,20 és 24 ciceró, a regletták 8,12,16 és 20, valamint 24 ciceró hosszúságban készülnek. Egyes nyomdák saját felhasználásra más méretben, hosszú szalagokban öntik a sortágítókat, és felhasználás előtt a szükséges méretre darabolják fel.

Manapság a számítógépes nyomdai előkészítésben már már sokkal könnyebben állíthatók ezek az értékek.

A betűkészítés, betűelrendezés és nyomtatás művészetét és tudományát jelenti. A tipográfia törekedik arra, hogy a nyomtatott anyagokban a betűk, szimbólumok és vizuális elemek harmonikusan és hatékonyan együttműködjenek, hogy a szöveg könnyen olvasható és érthető legyen a célközönség számára.

Tipográfiában a mai napig a Didot-pontrendszer használatos általánosan. Didot a francia királyi lábmértékkel kapcsolta össze elődje, Fournier rendszerét. Az egység a nyomdai pont, a lábnak 864-ed része (6 x 12 x 12), megfelel 0,376 mm-nek. A kisebb betűtörzsméretek többszöröse megfelel egy nagyobb betűtörzsméretnek (pl. 2 petit = tercia).

A tompa szedés olyan szövegszedés (pl. brosszúrák nyomtatása, készítése során), amelyben minden bekezdés első sora behúzás nélkül a hasáb bal szélével (tompán elől) vagy jobb szélével (tompán hátul) egy vonalban kezdődik.

A tónolás ofszetnyomtatási hiba. A lemez felületén a nemnyomó elemek zsírfogóvá válnak festéket vesznek fel és nyomot hagynak a papíron a nyomtatás során.

100%-os kitöltési arányú nyomat vagy nyomófelület. Így alakult ki a teljes fedettségű nyomtatás.

Tördelés a hasábokba szedett házi és szerzői korrektúrán átment szövegek, valamint címsorok, élőfejek, marginálisok, lábjegyzetek, táblázatok, képletek, klisék, oldalszámok stb. tördelési makettben vagy egyéb utasításban előre meghatározott végleges formájú oldalakká alakítást értjük. Ez a nyomtatásra vált végleges elektronikus formátum.

a szedésforma tördelése után készített levonat és az azon bejelölt és végrehajtott javítás. A tördelt oldalakról készített levonatot a nyomdai korrektor általában nem olvassa el. A tördelt oldalak olvasását és a javítások bejelölését a kiadó végzi. A nyomdának a levonatot a kiküldés előtt nem szövegi hanem formai és olvashatósági szempontból kell ellenőriznie. A tördelt korrektúra egyfordulós ha a megrendelő az első tördelt korrektúra után engedélyezi a nyomtatást (imprimál). Ellenkező esetben kettő ill. több korrektúraforduló szükséges.

Nyomtatás utáni, kötött állapotú könyvtestek vagy brosúrák körülvágása két műveletben: az egyikben a fej- és lábmetszet, a másikban a hosszmetszet kialakításával.