Nyomdai szótár

A reneszánsz stílust követő művészeti irányzat és stílus 1600-1750 között amely Itáliában keletkezett. Jellemzője a mozgalmasság a vonalak erőteljes lendülete a formák látványos gazdagsága a pompa az ünnepélyesség. Ez megjelent a nyomtatásra szánt formákban is.

A könyvtest (nyomtatott belívek) beragasztása a táblába (keménytábla esetén) vagy a fedélbe (puhatábla esetén).

Behúzás alatt az a kötészeti eljárást érjük, amikor a késztermékbe utólag egy lapot vagy egyéb nyomtatott terméket raknak be.

Pl. Könyvbe, az utolsó oldal elé egy színes könyvajánló szórólapot raknak.

A példányszámnyomtatást megelőző nyomdai műveletek összessége melyet a gépmester végez. E műveletek folyamán kerül a nyomat a pontos helyére ill. ekkor állítják be a nyomat színét és denzitását a próbanyomtatással megegyezően.

Szövegszedésnél, bekezdések jelzésére egy (nagy formátumú kiadványoknál (pl. A/4)
két) négyzetkizárást (kvirt) tesznek a bekezdés elé.  Ez azt jelenti, hogy minden bekezdés első sora beljebb kezdődik a többihez képest. Egy négyzetkirakás mértéke megfelel a szöveg betűméretében szedett 'm' betű szélességével.

A kiadványba a belívtől eltérő minőségű ívek bekötése különböző formában különböző helyekre lehetséges amely a nyomdai előállítási költségeket is módosíthatja. Ilyen például ha ofszet papírra alapvetően feketével nyomtatott szöveg közé kötünk be színes képeket tartalmazó műnyomó papírt. Az oldalak kiosztása kötött a nyomdai kötészeti szempontok miatt.

A könyv jelentős részét alkotó nyomtatott kötészetileg összetartozó egység. Általában fekete-fehér nyomatoknál 80 g-os ofszet színes nyomatoknál 115-130 g-os műnyomó papír alkotja. Ezt fedi a kemény vagy puha táblás borító.

• A kinyomtatott ívek közé tiszta könnyű szívóképes papírívek behelyezése a nyomtatásból fakadó lehúzódás elkerülésére. Az olyan festékeknél szoktuk használni amelyek nehezen száradnak és félő hogy a határidő szűkösségéből fakadó gyors vágásnál a nyomat a következő ív hátoldalán megjelenik.
• Használjuk elválasztásra is amikor egy stóc papírt több mennyiségi egységre osztunk.

A könyvtábla és a gerinc közötti bemélyítés mely a jó nyitást teszi lehetővé. A nyomdai előkészítésben a grafikai tervezésnél ezt az árkot figyelembe vesszük hogy nyomtatás után a borító középrendezésű elemei vizuálisan is középre essenek.

Valamely beszédhang írott vagy nyomtatott jele gondolataink rögzítésére alkalmas.

Műszaki szempontból: szabatos pontossággal kidolgozott fémhasáb. A nyomdai öntött ~ a magasnyomóforma nyomóelemei közül a legfontosabb. Feladata hogy a szöveginformációt hordozza. Ezt a fajta ólombetű használatot felváltotta az ofszet nyomtatás.

Lásd még: ofszet nyomtatás

Egyazon grafikai elv szerint készített betűfajta minden összetartozó változatának együttese.

A ~ tagjai az antikva (álló) a kurzív (dőlt) a kiskapitális (kapitálchen) a félkövér (fett) kövér félkövér kurzív kövér kurzív. Egyes ~ okhoz terveztek keskeny széles változatokat is. A groteszk típusokban 20-30 változatot számláló is lehet. A nyomdák számos ilyen készlettel rendelkeznek.

A betűk törzsmérete (nagysága) amelyet pontban adunk meg. A pont a XIX. Században a francia F. Didot és a német H. Berthold által kidolgozott tipográfiai mértékegység.

A használatos betűtörzsek mérete pontban milliméterben és a szokásos elnevezés (esetleg régi elnevezés):

A nyomdabetűknek az a tulajdonsága amellyel az ábécé összes betűjele határozottan megkülönböztethető egymástól elősegítve ezzel a betűjelek szóképekké közölni kívánt gondolatokká alakítását tudatunkban. Az olvashatóságot befolyásoló legfontosabb tényezők a következők:

• a betűk szerkezeti arányai
• a betűfejek és talpak arányai
• a betű vonalvezetése
• a betű nagysága
• a betűk egymás közötti távolsága
• a soron belül a nyúlványos betűk száma
• a sorok hossza és a közöttük levő térköz
• a nyomda által elkészített nyomat minősége
• a külső hatások (megvilágítás erőssége a papír színe környezet színe a szem alkalmazkodása stb.).

A tipográfiai kifejezés gazdagítására a mondanivaló érthetőbbé tétele céljából különböző fokozatú és típusú betűknek egy szedésformán belüli alkalmazása. Célszerű olyan betűket választani amelyek lényegesen eltérnek egymástól (kontraszt hatás) pl. vonalvastagságban vonalvezetésben vagy fokozatban. Ha nem szembetűnő a különbség a ~ véletlenszerűnek zavarosnak tűnik. Kerülni kell azonban a túlzott mértékű ~ t mert az az előbbiekkel ellentétes hatást válthat ki a szemlélőben. A nyomdai előkészítés esetében a szórólapnál is max. 2-3 betűcsalád használata javasolt.

Az egyes betűk egymástól való távolsága. A ~ a betűközök (betűszélesség) csökkentésével vagy bővítésével megváltoztatható. Többnyire egységekkel vezérlik. A túlságosan keskeny betűtávolságok és a széthúzás is egyformán ronthat az olvashatóságon. A keskeny betűtávolságok bizonyos nyomtatási eljárásoknál a vonalak bezáródását vonhatják maguk után.

1. (nyomdászat, régies) <A nyomdaiparban használt> betűknek fémből, mechanikai úton, metszéssel, véséssel történő készítése.

2. (ritka) Betűknek vmely kemény tárgyba, főleg fémbe való bevésése.

Egyazon elv szerint készített azonos stílusvonásokat formajegyeket mutató betűalkotás amely magában foglalja a betűcsaládot illetve annak tagjait a különböző betűváltozatokat.

Európában és Amerikában ma közel 2000 latin betűtípust tartanak nyilván. A könnyebb eligazodáshoz a nemzetközi követelményeknek megfelelően osztályba sorolták a betűket az elkészítésük ideje grafikai jellegzetességük a betűíró szerszám típusa és alkalmazása az alap és összekötő vonalak közötti ellentét valamint a betűtalpak és alakjuk alapján. A nyomdák számos ilyen betűtípussal rendelkeznek.

A nyomdai betűtípusok nemzetközi osztályozása:
1. Reneszánsz (velencei és francia) antikvák
2. Barokk antikvák
3. Klasszicista antikvák
4. Betűtalpas lineáris antikvák
5. Talp nélküli lineáris (vonalas) antikvák (groteszkek)
7. Különleges antikva változatok
8. Kézírást követő típusok

a) Gót (textúra)

b) Rotunda

c) Schwabacher

d) Fraktúr

e) Kurrens fraktúr

9. Idegen betűtípusok

a) Görög
b) Cirill
c) Héber
d) Arab
e) Egyéb idegen betűk

l0. Dísz- és reklámtípusok iniciálék

Egy betűcsalád tagjainak megjelölése. Pl. a normál szélességű normál vonalvastagságú alapváltozat vagy ennek valamely kiegészitő változata amelyet szélesítéssel keskenyítéssel a vonal vastagság növelésével csökkentésével állítanak elő vagy lehet dőlt díszített kontúrvonalas variáció és a felsorolt lehetőségek keverésével készült. A nyomdai előkészítés nagy számú olyan betűcsaláddal rendelkezik.

lásd Irodalomjegyzék

Vastagabb papírok kartonok csak akkor hajthatók meg szépen törés nélkül ha hajtás előtt egy tompa késsel megnyomjuk az anyagot amellyel elősegítjük a kiadvány (például könyvborító) jobb nyithatóságát vagy (például prospektus dosszié) könnyebb záródását biztosítjuk.

    A bígelés történhet nyomdagépen speciális célgépen vagy a stancolással egy menetben. A bígelést mindig a nyomtatás után végezzük.

A borítékok fajtáját tekintve lehet ablakos vagy ablak nélküli. Zárás módjai: enyvezett szilikonos öntapadós.
Standard boríték méretek:

Ezeket a borítékokat lehetőség van nyomtatni. Kész borítékot akkor lehet nyomtatni ha a grafika nem kifutó a nyomat nem a boríték élétől min. 1 cm-re van. A kifutó borítékot ívben nyomtatandó majd célgéppel készül el a végleges hajtott ragasztott formája.

Brosúra (francia =tűzés fűzés')

Néhány ívnyomtatásra kiterjedő vékony fűzött könyvecske füzet röpirat.

Az ötvenes évek óta politikai oktatás anyagát tartalmazó nyomtatvány puha fedelű nyomtatott füzeteket nevezik így. Manapság rövid terjedelmű általában színes és irkafűzéssel készült terméket szolgáltatást bemutató vagy kisebb szövegek megjelenítését szolgáló nyomdai kiadvány. -

-