Nyomdai szótár

A kalligráfia a (görög καλλος kallos „szépség” + γραφος grafosz „írás” szavakból) a díszes szép (folyó) kézírást annak művészi fokú gyakorlását nevezik.

Kalligrafikus írásnak szokás nevezni a rendezett szabályos folyó vagy folyamatos zsinórírást amelynek többféle változata van jelenleg mindegyik kiveszőben.

A nyomtatott szöveg legkisebb alkotóeleme a karakter (betű vagy írásjel).

Papírkartonnal borított puhafedeles könyv. A paperback magyar megfelelője.

Olyan nyomdai kiadvány melynek fedele 1 5–3 5 mm vastag kötészeti lemez egészpapír egészvászon félvászon műbőr vagy bőrborítással.

A képnek az a tulajdonsága amely lehetővé teszi hogy a szemlélő emberi szem a képmotívumok kontúrvonalait és az azokon belül fekvő részleteket élesnek érzékelje. A nyomda ill. a nyomdai előkészítés tudja korrigálni a életlenséget bizonyos korlátokon belül.

Minden nyomdai sokszorosításra alkalmas rajz fénykép festmény stb. A ~ a reprodukciós fényképezési technológiával való feldolgozás kiindulási pontja.

   Feldolgozása szkennelés után történik. A retusálást követően kerül be a szöveg vagy borító részeként.

Egy oldalon képpel ellátott postai levelezésre alkalmas nyomdatermék. Nyomtatása 300 vagy 350 grammos papírra történik. A hordozó sokszor egyik felén simított mázolt, másik fele mázolatlan - így lehetővé téve a simított oldali 4 színes nyomtatást.

A nyomtatandó kép részletgazdagságának mértéke. Két változata van:

• Digitális feldolgozásnál egysége a dpi (dots per inch) vagyis az egy hüvelykre (inch) jutó pontok száma;
• Fotótechnikai (hagyományos nyomdai levilágítás) feldolgozásnál egysége a raszter vagyis az egy négyzetcentiméterre jutó pontok száma.

Piktográfia – a gondolatrögzítésnek az a formája amelynél a közleményt tárgyak rajzával vagy rajzok sorával fejezik ki. A nyomdai előkészítés rendelkezik olyan karakterkészletekkel melyek rendelkeznek piktogramokkal.

A matematikai és kémiai képletek összeállítása az MSZ 16351 ill. az MSZ 16352 szerint készül. Megkülönböztetünk géppel szedhető és csak kézzel szedhető képleteket ill. azok kombinációját ahol a szükséges jelállomány egy részét géppel is le lehet szedni. A nyomdai kiadványszerkesztő programok csak részben rendelkeznek olyan tudással hogy összetettebb képleteket létre tudjanak hozni a nyomtatáshoz. Az összetettebb képletek szerkesztésére külső bővítmények állnak rendelkezésre.

A kép ill. a fotó elhelyezése a nyomtatványban gyakran a szöveg között. A nyomdai ~ legfontosabb irányelvei:

• arcképek különösen lap szélén ne nézzenek kifelé a lapról;
• teljes alakok kezének lábának fejének levágását kerülni kell;
• oldalpáron az átmenőképnek lehetőleg semleges része essen a hajtásba;
• hasonló méretű képeknél követelmény a pontos méretegyezés;
• azonos értékű portrék fejméretében lényeges méretkülönbség ne legyen;
• egy oldalpáron lehetőleg egységes térszerkezet szerint rendezzük a képet: ha lehetséges alulnézeti kép ne kerüljön a lap aljára felülnézeti a felsö lapszélre a megvilágítás lehetőleg egy irányból érkezzen.

A papíríven két párhuzamosan elvégzett hajtás, mely lehet göngyölt (egymásba hajtogatott) vagy harmonika (leporelló).

A kiadói ívek száma a szerzői ívek szerinti terjedelemhez hozzáadott a nyomtatásra kerülő könyv végső megjelenése formájához szükséges tartozékokkal (címoldalak kolofon tartalomjegyzék élőfej) együtt számított terjedelem.

A kiadó elfogadott tematika vagy kézirat alapján szerzői jogi megállapodással megvásárolja egy mű magyar ill. idegennyelvű kiadásának jogát amelynek alapján a kész kéziratot a szerző átadja a kiadónak. A kiadó munkája az átadott anyagból nyomdaipari feldolgozásra alkalmas kézirat szerkesztése. A nyomda részére a könyvtervnek megfelelő utasításokat a kéziraton (elejétől végéig) jelöli a műszaki szerkesztő és gondoskodik arról hogy a mű a nyomdával szerződésben rögzített módon kifogástalan minőségben készüljön el. A címrendszerek jó megválasztása ezen belül a fontossági sorrend jelölése impresszum és kolofon elhelyezése fontos feladat. A címnegyed gondos tipografizálása elsősorban esztétikai szempontból lényeges.

A nyomtatásra kerülő tartalom érthetőségének fokozására alkalmazzák a kiemelést. Lényege hogy a kiemelt szó vagy mondatrész betűfajtában változatban esetleg fokozatban eltér így optikai megjelenésével rendszerez hangsúlyoz és nem utolsósorban megkülönböztet ezzel jobban rögződik az olvasó emlékezetében.

Ha a körülvágott kiadványban a képek (tónusok) a vágás vonaláig érnek  kifutónak nevezzük. Mivel a vágás pontatlansága milliméter nagyságrendű ha azt akarjuk hogy a körülvágás mentén ne maradjon fehér szegély akkor a képet (tónust) a lapszéleken legalább 3-3 mm-t kell hagyni kifutni nyomtatni. Oldalpároknál fontos figyelni arra hogy a kifutó csak a külső margók irányába nyúljon túl a laphatáron. Kemény táblás borítónál a kifutó mértéke a visszahajtás miatt nagyobb. A nyomda határozza meg a számára szükséges kifutási távolságot melyet a kinyomtatás után visszavág a megrendelő által megadott vágott méretig.

Nyomtatás előtt (pld. montírozás vagy számítógépes film/lemez levilágítás során) a kiadvány oldalainak olyan elrendezése hogy azok a nyomda által kinyomott ív hajtogatása után megfelelő oldalsorrendbe és pozícióba kerüljenek.

Záróoldal a könyvnek vagy egy fejezetének utolsó rendszerint nem tele oldala. A ~ akkor esztétikus ha a szövegrész magassága nagyobb mint a kezdőoldal beütésének mértéke de nem kevesebb mint a szedéstükör magasságának egynegyede. A záróoldalaknál az oldalszám elhagyandó. Előfordul hogy egyes könyveknél a kimenetoldalakon záródíszt is alkalmaznak.

A bekezdés utolsó legtöbbször nem tele sora. A kimenetnek legalább akkorának kell lennie mint a beütés mértékének. Olyan ~ oknál ahol a sor végén kisebb beosztás maradna mint a beütés a ~ t teljes sorra kell kihajtani. ~ ok kizárásakor ügyelni kell hogy a kisebb kizárások a szöveg felé essenek.

Az a jelenség amikor a nyomat szélei mellett a nyomóelemeket körülvevő a nyomdai festék színétől néha eltérő udvar keletkezik. Kivérzésre hajlamos az a nyomdai festék is amelynek pigmentje nem elég vízálló és a nedvesítőfolyadékkal érintkezve elszínezi azt.

Összefoglaló neve mindenféle magasnyomtatásra alkalmas lemeznek. A reprodukálandó eredetitől függően lehet fototípiai ~ (vonalas rajz és szöveg) autotípiai ~ (az árnyalatos képek reprodukálására). Klisét a fémlemezre átvitt kép (rajz) maratásával fém- ill. műanyag lemez elektronikus vésésével valamint fotopolimer anyagok felhasználásával lehet készíteni.

A magasnyomtatás képsokszorosító nyomóforma-készítő eljárása.

Kéziratos többnyire iniciálékkal keretdíszekkel képekkel díszített kötéstáblák közé fogott régi írott könyv. Kora a IV. sz.-tól a XVI. sz.-ig terjed. Leghíresebb magyar ~ek: Képes Krónika Jókai-~ Pray-~ ill. Mátyás király könyvtárának kötetei: a Corvinák.

Kolofon az a záradék melyben a kiadvány kiadására és gyártására (pl. nyomda neve nyomtatott darabszám) vonatkozó technikai jellegű információk szerepelnek. A kolofon helye a könyv utolsó lapja vagy a címnegyed copyright-oldala. Az impresszum és a kolofon jellegzetes információi gyakran közösen jelennek meg. A szedők általában 'névjegyként' kezelik és megformálásukra különös gondossággal ügyelnek.

Azokat a készülékeket adathordozókat adatokat és programokat amelyek minden különösebb átalakítás nélkül egymás között kicserélhetők vagy együtt dolgozhatnak kompatibiliseknek nevezik. Az adatfeldolgozásban különbséget tesznek készülékek programok ~ a (programkompatibilitás) és adatok ill. adathordozók ~ a (adatkompatibilitás) között. A készülékek ~ a bizonyos meghatározott technikai adatok betartását feltételezi.

A nyomdák rendszerint lehetővé teszik több féle hordozó és programverzió fogadását.

Egy adathordozó adatainak másik adathordozóra való átvitele lényeges feldolgozás nélkül. A ~ számítógép segítségével a konvertprogrammal történhet de külön konverterrel is megoldható. A számítógépek gyártói általában az operációs rendszer részeként standardprogramot is adnak. A kiadványszerkesztői programok a nyomdák számára ugyancsak biztosítanak némi segítséget más kiadványszerkesztői programok fájljainak fogadására.

Folyószöveges és képes papírnagyságban 0 125 m2 (pl. A/5 alakú 8 oldal vagy A/6 alakú 16 oldal stb.) terjedelmet elérő ill. azt meghaladó nyomdaipari termék. A ~ használati tárgy amely szellemi és művészi tevékenység eredményeként a technika segítségével jön létre. Megformálása során a célt és a rendeltetést mindenkor szem előtt kell tartani. A ~ jeleit és méreteit az MSZ 5601-5 tartalmazza.

A nyomtatott könyv előoldali része amelyet a könyvtestet fedő tábla vagy borítékrész képez.

A nyomdaiparban a könyvkötés a nyomtatott anyagok, például könyvek, brosúrák vagy jegyzetek folyamatát jelenti, amikor ezeket a lapokat egy tartós és esztétikus borítóval egyesítik. A könyvkötés fontos lépése a könyvnyomtatásnak, amelynek célja a nyomtatott anyagok védelme, prezentációja és könnyű kezelése.

Könyvek kötésének különböző típusai a felhasznált borítóanyagok szerint: papírkötés félvászon kötés egészvászon kötés félbőr kötés egészbőr kötés műanyag kötés.
A tábla merevsége szerint: keménytáblás puhatáblás.

Rögzítési mód szerint: cérnafűzés ragasztókötés.

Lásd még: cérnafűzés ragasztókötés

Ábra: a nyomtatvány jellegének megfelelő annak szövegét magyarázó szemléltető díszítő illusztráció. Az ábrát az ábraaláírástól beosztás választja el. Az ábra magyarázó szövege az ábrajegyzet az ábraaláírással egy tömbben vagy külön helyezhető el. -illusztráció; kifutó kép.

Címek: címszerkesztés; címtipográfia.

Élőfej: a szedéstükör felső szélén elhelyezett a szerző nevét és a könyv címét vagy az oldalon tárgyalt téma címét esetleg az oldal-számot is tartalmazó szövegsor.

Főszöveg: általános szöveg (kenyérszöveg)

Kötött könyvek borítórendszere. A könyvtábla táblamezekből hátlemezből és borítóanyagból áll. Könyvtábla-gömbölyítés a könyvtábla-hátlemez és a könyvtest gömbölyítésének megfelelő íveltség biztosítása.

   A könyvterjedelem tervezése a gyártástervezés egyik művelete amely a tartalom és az előállításhoz szükséges információk birtokában végezhető el – ezzel határozható meg a nyomtatott könyv gerincének vastagsága. Négy részre osztható:

• kéziratrendezés és ellenőrzés;
• a kézirat betűmennyiségének ellenőrzése számítása;
• szedéstükör- (oldal-szedésméret) és betűtípus-meghatározás
• a kézirat teljes anyagának (beleértve az ábrákat illusztrációkat is) átszámítása nyomtatott terjedelemre.

Szöveg kép és ezek elhelyezésének ellenőrzésére szolgál. A nyomda kinyomtatja a megszerkesztett anyagot nyomtatón amit átad a megrendelőnek ellenőrzésre. Javítás után a korrektúrát visszaadja a nyomda számára aki átvezetni az elektronikus állományba a javításokat.

A nyomóforma előállításakor egy-egy részfolyamat befejeztével levonatot kell készíteni. A levonaton jelölni kell a nyomóforma hibáit hogy azok a következő művelet végzése előtt kijavíthatók legyenek. A korrektor által jelölt hibák pontosan a ~kel javíthatók. A jelölések az MSZ 3491-71 Korrektúrajelek és alkalmazásuk című szabványban vannak rögzítve. A korrektúra a megolvasás után okirat.

Lásd még: korrektúra

A kiadók – kulturális célokra – az általuk elkészített kiadványokból az arra jogosult könyvtárnak kötelesek megfelelő számú példányt (ingyenesen) beszolgáltatni. (törvényi szabályozása: műv. Miniszter 17/1986. (VILI. 20.) sz. rendelet és a hozzá csatlakozó 7001/1986. sz. irányelv). A könyvleadást megállapodás szerint a nyomda is elvégezheti.

Lásd még: ISSN ISBN

Nyomdai műveletcsoport. Főbb típusai: cérnafűzés irkafűzés (gerincragasztás) táblakészítés ragasztókötés normál és dupla spirálozás irkafűzés stb. A nyomdák nem feltétlenül vagy csak részben rendelkeznek kötészettel ilyen esetben alvállalkozó bevonásával készítik el a nyomdai anyag kötészetét.

Olyan raszter-rács amely – ellentétben a hagyományos meghatározott rácspont-alakzattal és rácsfrekvenciával rendelkező AM (amplitúdó-modulált) raszterrel – nem rendelkezik vizuálisan felismerhető struktúrával hanem a kitöltési arányt az elemi kis pontok (angolul: micro-dots) véletlenszerű szórt elrendezése adja meg. Ezzel a ráccsal a nyomda a nyomtatás során sokkal árnyalatgazdagabb nyomatot tud létrehozni.

Jelentése: négyzet. Meghatározza egy 'm' betű befoglaló méretét. Ezt használva számítjuk ki pl. a bekezdés első sora behúzásának a mértékét.