Link to https://g.page/CoPrintNyomda
1123 Bp. Alkotás utca 39/A (bejelentkezéssel)

Papírtípusok, tömegek és felhasználási területük

A papír méretei után megnézzük, hogy milyen típusú, hatású papírok közül választhatunk. Mit befolyásol a papír vastagsága, felülete és a különböző munkáknál melyiket érdemes használni. Azt is megnézzük, hogy a különböző papírokra történő nyomtatás milyen hatással van a nyomtatásra szánt termék megjelenítésére.

 

A papír négyzetméterre vetített tömege (→ vastagsága)

Amikor meg szeretnénk határozni egy papír vastagságát, akkor általában egy tömegszámot használunk erre. Ennek az az oka, hogy a papír vastagsága érzetre nem mindig meghatározó, mivel a papír szerkezete is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy milyennek érezzük a papírt. Emlékezzünk csak vissza a volumenizált papírra. A 80 g-os ofszet* és volumenizált** változata ugyan olyan grammsúlyú, mégis az utóbbi kétszer olyan vastag. Sokszor érezzük a merevebb tartású papírt is vastagabbnak, pedig egyszerűen csak más a rostok szerkezete.

Hogyan is néz ki a papír tömege? Amikor azt mondjuk, hogy „80 grammos ofszet papír”, akkor ez alatt azt értjük, hogy egy ív, melynek területe 1 négyzetméter, a tömege 80 gramm.

A nyomdai papír termékpalettán 60-350 g/m2-ig találunk kínálatot.

 

Papírtípusok, tulajdonságaik és felhasználási területük

A papírokat nyomtathatóságuk, használhatóságuk és hatásuk szerint a következő tulajdonságaik figyelembevételével választhatjuk ki:

  • Felületük szerint lehetnek mázoltak (műnyomó papír), mázolatlanok (ofszet papír) és mintázott felületű papírok (kreatív papír).
  • Színük szerint anyagában színezettek vagy nem színezettek, illetve ez utóbbinál megkülönböztetjük a papír fehérségét is, ami függ annak tisztaságától vagy kémiai kezelésétől. Az anyagában színezett termékek általában karakteres színeket tartalmaznak, így a rá nyomtatott színek (kivéve a fekete) nem biztos, hogy látszani fognak. Arra is kell ügyelni, hogy a papír színe milyen hatással lesz a nyomat színére. Itt érdemes megjegyezni, hogy a sima fehér színű papírok között is van egy halvány eltérés. Ilyen például a hófehér, tört fehér, esetleg bézses fehér.
  • Szerkezetük szerint megkülönböztetjük a normál és a volumenizált** papírokat. Ide sorolhatjuk az öntapadó vagy önátíró papírokat is.
  • Összetevőjük szerinti megkülönböztetésük már nehezebb, mert a gyártók termékeinek ismerete szükséges hozzá. Használhatunk fa tartalmú, famentes vagy újrahasznosított papírt. A környezet védelme érdekében ezt érdemes figyelembe venni.

A fenti tulajdonságok közül pár magyarázatra szorul, ezt az alábbiakban fejtjük ki:

 

Mázolt (műnyomó) papír

   Mindkét oldalon krétázott, simított papír, amit főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására használnak. Az egyik legigényesebb nyomópapírfajta. Ezt a papírt használva több szín nyomtatásánál, sokkal finomabban, élesebben jelennek meg a képet alkotó képpontok.

   A mázolt papír felületeit takaró mázréteg pigmentekből, kötőanyagokból, műanyag-diszperziókból áll.

Fényes és matt (esetleg félfényes) kivitelben kerül forgalmazásra.

 

Mikor használjuk?

  • 90-130 g között: szórólap, színes könyv belívje, plakát készítésénél
  • 150-300 g között: füzet borító, prospektus nyomtatásánál
  • 300 g-nál: könyv borító, brossúra, névjegy készítésénél
  • 350 g-nál: erősébb névjegy, doboz nyomtatásánál

 

Mázolatlan (ofszet) papír

Olyan bevonat nélküli papír, amely elsősorban szöveges kiadványok nyomtatására alkalmas (pl. szöveges könyvek belívei). Felülete csak enyhén simított. Ezen a papíron a színek mattabb hatásként jelennek meg és mivel nincs máz, ami a papír felületén tartsa a festéket, ezért a festéket a papír magába szívja. Ennek és a papírrostok egyenetlenségének következménye pedig az, hogy a képeket alkotó raszterpontok szétfolynak, a kép egészében pedig életlenség, enyhe fakóság jelentkezik. Kivétel ez alól, ha csak egy-egy nem kevert színt használunk pl. szöveg kiemelésére vagy arculati elemként.

Az ofszet papír ha színes képek nyomtatására nem is, szöveg nyomtatására annál inkább alkalmas. Mivel a felülete nincsen külön kezelve, így az ára sokkal kedvezőbb.

 

Mikor használjuk?

  • 80-100 g között: egy vagy két színes újságok, könyv belívek, jegyzettömbök, levélpapírok készítésénél
  • 90-150 g között: egy vagy két színes szórólap, tájékoztató, nyomtatvány, űrlap készítésénél
  • 300-350 g-nál: dobozok készítésénél

Itt megállunk egy pillanatra és megnézzük, hogy milyen eltérések vannak a mázolt és mázolatlan papírok között:

Nyomtatás matt és ofszet papírra

Kreatív papír

   A kreatív papír olyan mázolatlan papír, mely felületét vagy anyagát speciális módszerekkel kezelik, így például bordázottságot vagy egyéb mintát képeznek rajta. Ilyen az is, amikor vízjelet vagy csillámot raknak a papír anyagába.

 

Mikor használjuk?

  • 130-200 g között: esküvői és egyéb meghívóknál, étlapok készítésénél
  • 280-320 g között: esküvői és egyéb meghívóknál, étlapoknál, névjegykártyák nyomtatásánál

Kreatív papír 

 

**Volumenizált papír

Mázolatlan papír, melynek anyagát laza, levegős szerkezetűvé teszik, így összehasonlítva egy azonos grammsúlyú ofszet papírral, vastagsága akár kétszeresére is nő. Hasznos, ha egy könyvnél kevés terjedelemmel dolgozunk és vastagabbá szeretnénk tenni a könyvet. A vastagság értéke 1,2-2-es szorzóig terjed, ami utal az azonos grammsúly melletti vastagság mértékére

 

Mikor használjuk?

Leginkább könyv belíveinek nyomtatásánál használjuk.

 

 

Öntapadó papír

Olyan mázolt vagy mázolatlan papír, melynek az egyik oldala egy ragasztóréteggel van bevonva és speciális hordozóra van felragasztva. A vékony hordozó papírról a ragasztóval bevont öntapadó papír maradéktalanul eltávolítható és más helyre visszaszedhető vagy fix módon felragasztható.

 

Mikor használjuk?

Dobozok és üvegek címkézésénél, feliratozásnál, hibajavításnál használjuk.

 

 

Önátíró papír

Az önátíró papír olyan speciális festékkapszulát rejt a felületén, amely nyomásra megnyílik és átadja a festéket a következő papírra. Megkülönböztetjük az adó, a vevő és az adó-vevő önátírókat, attól függően, hogy az ív melyik oldalán helyezkednek el a festékkapszulák vagy melyik oldal képes ezeket fogadni. Nyomtatásnál mivel nem kis, hanem nagy felületen érkezik a nyomás, így a kapszulák nem nyílnak meg, csak akkor, ha mátrixos nyomtatóval vagy kézzel írunk rá.

 

Mikor használjuk?

Önátíró papírokat leginkább raktárkészlet nyilvántartásnál, nyugtáknál, számlák nyomtatásánál használunk.

 

 


A cikkek megjelenését nyomon tudja követni:
Facebookon: https://www.facebook.com/CoPrintNyomda
Twitteren: https://twitter.com/CoPrintNyomda
Feliratkozás hírlevélre: http://eepurl.com/bCGIuD
A képek pedig a Pinteresten tekinthetők meg: https://www.pinterest.com/coprintnyomda/

  Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz!  Csatlakozzon Twitter oldalunkhoz!  Csatlakozzon Printerest oldalunkhoz!  Iratkozzon fel hírlevelünkre


 Megosztom, mert érdekes!