A papírral foglalkozó témakörön belül megnézzük, hogy milyen tényezők befolyásolják a helyes papír méret választást és milyen konkrét méreteket célszerű használni, legyen szó akár könyv, akár szórólap nyomtatásról.
A papírméretek kialakulása
A világ legtöbb helyén (kivéve Amerika és Kanada) használt szabványosított papírméretet ISO 216-nak hívják. Ezeknek az ISO-féle papírméreteknek jellemzője, hogy közös oldalarányon alapulnak, azaz 1:√2 arányban (ez kb. az 1 : 1,4142 aránynak felel meg).
Ennek az aránynak a szabványméretek tekintetében előnye az, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát és ha egy grafikai elem kicsinyítésére vagy nagyítására van szükség, akkor ez arányosan nagyítható a többi hordozóval.
Miért fontos a méret tudatos használata a nyomtatás során?
Az, hogy milyen méretű papír alapú végterméket szeretnénk használni – legyen szó könyvről, szórólapról, meghívóról stb. – főként a nyomtatandó szöveg, kép és egyéb grafikai elemek mennyiségétől függ. Azonban a méret használata ad egyfajta rugalmasságot is, ami nagyban befolyásolja a termék használhatóságát és annak árát is.
A kiadvány használhatósága
Az elsődleges szempont mindenképp a használhatóság, mert nem éri el célját a kiadvány, ha az olvasónak nem nyeri el a tetszését vagy nem látja el funkcióját (pl. olvashatóság).
Milyen kapcsolatban van ez a papírmérettel?
Szöveges könyvnél például nem csak azért használunk A/5-ös vagy B/5-ös méretet, hogy a könyvet magunkkal tudjuk vinni a táskánkban, hanem azért is, mert a túl széles szöveges sorok olvasása igen nehéz. Egy mesekönyvnél viszont a képek dominálnak, így inkább A/4-es méretben célszerű gondolkodni. Atlasz vagy album esetében akár még ennél nagyobb méretet is választhatunk.
A szórólapnál kevesebb szöveget használunk egy oldalon, viszont kiemelünk bizonyos információkat, ami a betűméret fokozatának növelésével jár. E mellett lehet, hogy olyan részletes képet használunk, ami csak nagy méretben vehető ki, így adja magát, hogy nagyobb papírt használjunk. Az is lehet, hogy csak egy szolgáltatás megnevezését és az ahhoz tartozó elérhetőséget szeretnénk feltűntetni, ebben az esetben viszont jó, ha belefér a pénztárcába.
Az árat befolyásoló tényezők
A nyomdai termék ára ugyancsak fontos tényező a használhatóság mellett. Leggazdaságosabban úgy tudjuk felhasználni a papírt, ha a szükségszerűen felhasznált felület mellett nem használunk további papírfelületet és ezt harmóniába hozzuk a nyers ívből kivágott nyomtatott ívvel.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a nyomda általában nagy ívben kapja a papírt (A/1, B/1, C/1-es méretek), amit a terméktől függően kisebb, nyomtatott ívekre vág. A nyomtatott íven pedig a kért nyomdai terméket többször szerepelteti. Gondoljunk bele, hogy milyen sokáig tartana a nyomtatás, ha 10 000 db, A/7-es szórólapot egyenként nyomtatnánk. Ehelyett a nyomda a papírkereskedőtől vesz C/1-es íveket, azt felvágja C/3-as ívekre, majd erre a nyomtatásra kerülő ívre felrakja a szórólapot 16 produkcióban és máris csak 625 ívet kell nyomtatnia.
Visszatérve a helyes méret megválasztására, akkor választunk gazdaságossági szempontból jó méretet, ha az A, B és C méreteket osztjuk fel egyenlő nagyságúra.
Fontos! Mivel azt csak a nyomda tudja, hogyan vehető ki leggazdaságosabban a nyomtatásra szánt termék, így érdemes konzultáció formájában az elképzeléseket felvázolni és a nyomdával egyeztetni. Az azonban kijelenthető, hogy az A és C sorozat kis méreteivel a legjobb módon, eselék (terméken felüli leeső részek) nélkül használjuk fel a papírt. Azért jeleztük, hogy az általánostól eltérő méretek kapcsán konzultáljunk a nyomdával, mert technológiai okok is befolyásolhatják a termék méretének helyes megválasztását (nyomdai jelek, ívfogás). Ekképpen, ha pontosan akkorára tervezzük a grafikát, mint ami maximálisan kivehető a papírból, kevesebb produkciót tudunk kinyomtatni, mint azt célszerű lenne. Ez bizonyos esetekben pár milliméterrel elszámított papírméret esetén majdnem kétszer annyiba is kerülhet a nyomdai termék előállítása, mint helyesen megválasztott méret esetében.
Általános méretek névjegy, szórólap, könyv, plakát vagy egyéb termékek nyomtatásához.
A lenti táblázatban a nyers ívből kivehető méreteket adjuk meg. Ezek viszont nem minden esetben választhatók kész méretként. A lent jelölt A sorozat méreteit a nyomdai jelek hozzáadásával ki tudjuk venni a C-s papírból, viszont a B méretet legtöbbször már csak az A-s sorozat legjobban közelítő méretéből vehetjük ki sok felhasználatlan papírfelülettel.
|
A |
B |
C |
|
841 × 1189 mm |
1000 × 1414 mm |
917 × 1297 mm |
|
594 × 841 mm |
707 × 1000 mm |
648 × 917 mm |
|
420 × 594 mm |
500 × 707 mm |
458 × 648 mm |
|
297 × 420 mm |
353 × 500 mm |
324 × 458 mm |
|
210 × 297 mm |
250 × 353 mm |
229 × 324 mm |
|
148 × 210 mm |
176 × 250 mm |
162 × 229 mm |
|
105 × 148 mm |
125 × 176 mm |
114 × 162 mm |
|
74 × 105 mm |
88 × 125 mm |
81 × 114 mm |
Digitális nyomtatás standard mérete
Digitális nyomtatásnál az úgynevezett SRA3-as méretet használjuk, ami megfelel a C3-as méretnek. Technológiákról egy másik cikkben lesz majd szó, de a méret megválasztása miatt jó tudni, hogy míg a nagyobb példányszámoknál használt ofszet technológiáknál a nyomott ív mérete rugalmasabban választható meg, addig a kis példányszámnál használt digitális technológiáknál ebben az SRA3-as szabványméretben érdemes gondolkodni.
Nálunk a Co-Print nyomdában a digitális gépen lehetőség van banner nyomtatására is, melynek hossza akár 1 méter is lehet,
Méret szerinti felhasználási terület
A fentiek ismeretét megerősítve nézzünk meg pár gyakran használt nyomdai termékméretet és annak méreteit.
|
Szabvány |
Méret |
Felhasználási terület |
|
A3 |
297x420 mm |
Újságok (hajtott formában), plakátok nyomtatása |
|
A4 |
210x297 mm |
Levélpapírok, formanyomtatványok, tájékoztatók készítése |
|
LA/4 (F5) |
210x99 mm |
Meghívók, üdvözlőlapok készítése |
|
A5 |
148x210 mm |
Szórólapok, tájékoztatók készítése |
|
A6 |
105x148 mm |
Képeslapok, meghívók, üdvözlőlapok nyomtatása |
|
A7 |
74x105 mm |
Szórólapok, terméktájékoztatók nyomtatása |
|
Névjegykártya |
90x50 mm, 85x55 mm |
Névjegykártyák (magyar, német szabvány) nyomtatása |
+1 megjegyzés
Árajánlat kérésnél mindig a termék kötészet utáni végső méretét adjuk meg, nem pedig a kiterített vagy méretet. A gyakorlatban: egy 4 oldalas, A/5 szórólapnál nem azt írjuk, hogy 2 oldalas, A/4-es, félbehajtott szórólapra kérjük az ajánlatot, hanem hogy A/5-ös, 4 oldalas, egyszer hajtott szórólapra. Félreérthető az a megfogalmazás, ahol kiterített méretet használunk és esetleg az árajánlat kétszer akkora méretről szól.
A cikkek megjelenését nyomon tudja követni:
Facebookon: https://www.facebook.com/CoPrintNyomda
Twitteren: https://twitter.com/CoPrintNyomda
Feliratkozás hírlevélre: http://eepurl.com/bCGIuD
A képek pedig a Pinteresten tekinthetők meg: https://www.pinterest.com/coprintnyomda/
