Nap mint nap sok féle stílusú képet és grafikát látunk a kezünkbe kerülő szórólapokon, prospektusokban, képes könyvekben, kirakatokban, névjegykártyákon, csomagolásokon. Ezek nyomtatását két nagy csoportba oszthatjuk szerkezetük szerint, úgy mint raszteres és vektoros ábrázolás. De vajon mit jelent ez?
„Abból a tényből, hogy magam sem látom tisztán festményeim értelmét,
nem következik, hogy nincs értelmük.” Salvador Dali
Képpont alapú képek nyomtatása
A raszteres (vagy pixeles) képek, ábrák olyan digitálisan tárolható ábrázolási módok, amelyek képpontokból tevődnek össze. Minden egyes ilyen képpont színét külön határozunk meg és a képpontok összessége rajzolja meg a teljes képet.
Minél több ilyen képpontot tartalmaz egységnyi méreten belül egy adott kép, annál nagyobb a felbontása a nyomtatás során.
Fent használtuk a raszter és pixel kifejezést. Mindkettő ugyan úgy képpontot fejez ki, de az elsőt a nyomtatásban, másodikat a monitoron történő megjelenítésnél használjuk. Nyomtatásban kör alakú festékcseppek alkotnak egy képpontot, míg a monitoron fénypontok jelenítik meg ugyanezt.
Raszteres kép
Mint ahogy említettük a nyomtatásba kerülő kép pontokat alkotó festékcseppek összességéből tevődik össze. Egy ilyen nagyon apró pont a nyomtatásban használt 4 alapszín (cián, bíbor, sárga, fekete) és/vagy további direkt színek valamelyikének nyomtatásával történik. A pontok nagysága határozza meg a szín erősségét. Ezek a pontok nem fedik egymást, hanem sűrűn, egymás mellett helyezkednek el és sok ilyen pont rajzolja ki magát a képet. A szem nem látja egyenként őket, hanem összerakja és csak az összefüggő képet fogja fel. Az előzőek miatt ha nyomdánk kap egy nyomtatásra szánt képanyagot, nyomtatás előtt minden esetben ellenőrizzük a felbontást, hogy a megfelelő minőségű nyomdai termék készüljön el.
A bal felső sarokban a nyomtatás során képzett raszterpontok látható (cián, bíbor, sárga, fekete)
Pixeles kép
A pixeles képek hasonlóak a nyomtatás során használt raszteres képekhez, de ezeket a számítógép képernyőjén vagy éppen az okos telefonok kijelzőjén jelenítjük meg. A nyomdai raszterponttal ellentétben ezek a képpontok egy négyzetrács mentén helyezkednek el, melyben négyzetes felületek töltik ki a kép részeit. Egy ilyen kis képalkozó négyzet a kijelzőkön megjeleníthető RGB (piros, zöld, kék) színekből tevődik össze és ezen belül 255 árnyalatot képvisel.
A képernyő nem nyomdai pontokkal, hanem négyzetek segítségével jeleníti meg a kép részeit.
Tudta?
A képrögzítés története – Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre találmányát Daguerre pártfogója, Arago, a nagy tekintélyű fizikus és csillagász 1839. január 7-én jelentette be a Francia Akadémián. Miután a francia állam a találmányt életjáradék fejében megváltotta, a világnak ajándékozta, hogy bárki szabadon foglalkozhasson a fényképezéssel. Ugyanez év augusztus 19-én a Tudományos és Képzőművészeti Akadémia együttes ülésén hihetetlen nemzetközi érdeklődés közepette, a vegyi eljárást részletezve ismertette a dagerrotípia készítését. Ezt a napot, 1839. augusztus 19-ét, tekinthetjük a fényképészet megszületésének. Hatalmas sikerét jól példázza, hogy alig egy évvel a bemutató után, 1840-ben már több mint 20 nyelven jelent meg leírás róla, többek között magyarul is. (Wikipedia)
Az első színes képet az angol fizikus James Clerk Maxwell készítette 1861-ben.
Vektoros képek
A vektoros képek olyan ábrázolási módok, ahol nem képpontok, hanem koordináta rendszerben ábrázolt egyenesek, ívek és az ezekből képzett egyszerű geometriai alakzatok alkotják a képet.
Egy görbe egy vagy több egyenes vagy ívelt szegmensből épül fel. Az egyes szegmensek kezdő- és végpontját szerkesztőpontok jelölik, melyek úgy kezelhetők, mintha egy drótot rögzítő szögek lennének. Egy görbe lehet zárt (ilyen például a kör), vagy nyitott, amelyen határozottan elkülönülő végpontok helyezkednek el (ilyen például egy hullámos vonal).
Megrendelőink számára javasolni szoktuk hogy újra rajzolássuk cégük logóját, amennyiben nem vektoros formában adják le a szórólapra, prospektusba, levélpapírra, névjegyre szánt arculati elemeket, így biztos, hogy megfelelő minőségben kerül nyomtatásra.
Bal oldalon egy kép pixeles, jobb oldalon pedig vektoros változata látható (utóbbi a szerkesztési segédvonalakkal).
Melyiket mikor használjuk?
Mind a két típusú ábrázolási módnak meg van a fontossága és használatának szerepe a nyomtatásnál és azon kívül is.
A képpontos ábrázolás jelentősen egyszerűbb megjelenítés, mint a vektorosé, mivel nincs szükség matematikai számolásokra. Sokkal részletgazdagabb megjelenítésre van lehetőség. Egy arc vonásait vagy a bőr pólusait nehéz lenne vektorosan megrajzolni.
Előnye így főleg fényképeknél nélkülözhetetlen.
Hátránya, hogy mivel minden képpont külön információt tartalmaz, így fájlmérete lényegesen nagyobb. Mivel nem matematikai számításokon alapul, így nagyítása a minősége romlásával valósítható csak meg. Természetesen minél nagyobb ezeknek a képeknek a felbontása, annál nagyobb a mérete is.
A vektoros ábrázolást főleg grafikai elemek, levélpapír és névjegy nyomtatásánál, betűk megrajzolásánál vagy egyébarculati elemeknél használjuk.
Ábrázolásának készítési módjával jóval kevesebb részlet jeleníthető meg. A kép szerkezete számításokon alapul (ívek, egyenesek, színátmenetek), így a megjelenítése csak erre alkalmas programokkal lehetséges.
Jelentősége abban rejlik, hogy a végtelenségig nagyítható minőségromlás nélkül. Ez hasznos, ha visszatérő arculati elemeket használunk különböző méretekben, pl. óriásplakát nyomtatásánál. Ilyen a vektoros betű is, amit különböző méretekben használunk kicsiben egy könyvnél és hatalmas molinók nyomtatásánál is.
Felül vektoros, alul bitmap (raszteres) betűtípus –
a felső vektoros betűtípus biztos, hogy minden méretben jól fog megjelenni a nyomtatásban
Egy fénykép raszteres és vektorra alakított változata –
jól látszik, hogy a vektoros változat jelentős mennyiségű képrészt veszített el
Ha arculati elemei (logót tartalmazó névjegy, levélpapír, jegyzettömb) csak rossz minőségben vagy egyáltalán nincsenek meg, keresse nyomdánkat, hogy újrarajzolással vagy egyéb módon megoldást találjunk a jó minőségű nyomtatásra.
A cikkek megjelenését nyomon tudja követni:
Facebookon: https://www.facebook.com/CoPrintNyomda
Twitteren: https://twitter.com/CoPrintNyomda
Feliratkozás hírlevélre: http://eepurl.com/bCGIuD
A képek pedig a Pinteresten tekinthetők meg: https://www.pinterest.com/coprintnyomda/
