Mitől függ, hogy egy képet rossz minőségűnek, „zajosnak” látunk nyomtatás után egy szórólapon, könyvborítón vagy prospektusban – vagy szinte már életszerűnek? Hogy tudjuk ellenőrizni a kép felbontását, mielőtt elküldjük a nyomdának, hogy miként fog kinézni a nyomtatás után? Ennek jelentősége az egész kiadvány kinézete szempontjából meghatározó, így érdemes rá figyelmet fordítani és a vele járó problémákat már az elején kiküszöbölni.
„A tökéletesség nem a mennyiségben van, hanem a minőségben.
Ami igazán jó, mindig kevés és ritka.” (Baltasar Gracián)
Képek minősége nyomtatáskor
Megállapítható, hogy a nyomdai képek minősége nagyban befolyásolja annak élményét és információ tartalmát. Egy olyan képnek, ami „zajos” vagy elvesznek rajta részletek a nyomtatás során, sokkal zavaróbb a megtekintése és értelmezése, mint egy olyannak, ami kis és jól látható részletekkel rendelkezik, hogy megtekintésének szinte már csak a szem látásának képessége szab határt. Érvényes ez egyaránt szórólapok, prospektusok és egyéb nyomdai termékek nyomtatása esetén.
Az is elfogadott tény, hogy marketing szempontból egy jó minőségű kép nyomtatása sokkal jobb benyomást kelt a nézőben, mint egy olyan, aminek a nézése szinte már zavaró.
Ahhoz, hogy egy képre azt mondjuk, hogy nyomdai szempontból jó minőségű – a helyes színbeállítások mellett –, az szükséges, hogy minél részletgazdagabb legyen.
Raszteres képek felbontása
A raszteres kép felbontása meghatározza, hogy egységnyi méreten belül hány nyomtatott képpont található. Mértéke a DPI (dot per inch, képpont hüvelykenként).
Nyomtatásban 1:1-es méret esetén min. 300 DPI-s képfelbontást használunk. Ez az az érték, ahol a szem még összefüggő képet lát és nem különböző képpontokat. Ez közel 120 raszterpontot jelent centiméterenként.
Ha egy felhasználni kívánt képnek 1:1-es méretnél 150 DPI a felbontása, akkor érdemes úgy kialakítani az oldalt, hogy a kép méretét felére csökkentjük, így a képpontok száma kétszeresére nő az eredeti mérethez képest és rögtön 300 DPI-s képet kapunk.
Pixeles képek felbontása
Mivel a digitális képek nagyíthatók, így egy kép minősége a monitor felbontásától függ is.
A leggyakrabban használt monitor méret az 1024x768 képpont (vízszintes, függőleges). Ezen a képernyőn, ha a teljes felületre nagyítjuk a képet, akkor min. ennyi képpontot kell, hogy tartalmazzon ahhoz, hogy a kép a lehető legjobbnak látszódjon.
Tudta?
A madárvilágban a legjobb látóképességgel a ragadozó madarak rendelkeznek. Kiszámították, hogy egy nagy testű ragadozó madár 3-8-szor nagyobb távolságból is fölfedezi a zsákmányt, mint ahogy azt az ember is meglátná. A vándorsólyom jó látási viszonyok között 8 km távolságból is észreveszi a repülő galambot.
Felbontás ellenőrzése a gyakorlatban
Amikor a nyomdai terméket tervezzük, helyes - ha akár forgatókönyv szintjén is, a szöveget és a képet egy word fájlban összerakjuk, így látni fogjuk a kiadvány terjedelmét és a kiadványszerkesztőnek is segítséget nyújtunk abban, hogy a szöveget és képet a nyomdai előkészítés során jól helyezze el.
Ahhoz, hogy ki tudjuk számolni, hogy mekkorában tudjuk jó felbontással használni a képet, érdemes a következő eljárással ellenőrizni:
- A képfájlra jobb egérgombbal kattintva hívjuk elő a fájl tulajdonságait („Tulajdonságok” menüpont).
- Az előugró panel „Részletek” fülén megtaláljuk a „Kép” blokkon belül, hogy hány képpontot tartalmaz vízszintesen és függőlegesen. A példa kedvéért vegyünk egy 900x600 képpontot tartalmazó (pixel) képet.
- Ha 300 DPI-s kép nagyságát szeretnénk kiszámítani a fenti képpontszámú képnél, akkor először is tudnunk kell, hogy 300 képpont hüvelykenként (1 hüvelyk = 25,4 mm), egyenlő ~120 képpont centiméterenként.
- Ebből már könnyen ki lehet számolni, hogy a fenti 900x600 képpontot tartalmazó kép 75 x 50 mm-es méretben lesz megfelelő minőségű a nyomtatás során.
A fenti ellenőrzéssel ki tudjuk számolni, hogy mekkora képet kell használnunk egy szórólap fő képének, prospektus vagy könyv borítójának nyomtatására.
Aki nem akar számításokat végezni, megteheti azt is, 2-3-szorosára nagyítja a képet az eredeti mérethez képest (amit monitoron szemre állít be) és úgy nézi meg, milyen minőségű a kép. Bár ez a módszer nagyon nem szakszerű, de mégis jobb, mintha egyáltalán nem ellenőriznénk le és csak a nyomdában derülne ki, hogy a kép egyáltalán nem használható.
A fenti módszerekkel csak akkor kell foglalkoznia a megrendelőnek, amikor fel szeretné mérni, hogy melyik képet tudja használni a nyomtatás során és melyiket nem. Nyomdánkban minden leadott anyagot külön ellenőrzünk, hogy véletlenül se kerüljön a nyomtatásba rossz minőségű kép szórólapra, könyvborítóra vagy más nyomdai termékre sem. Ha egy rossz minőségű kép nyomtatásban történő használata elkerülhetetlen, a nyomdai előkészítés során több módszert is használunk a képek feljavítására, hogy a nem megfelelő minőséget elkerüljük és nyomtatás után a prospektus, könyvborító, szórólap vagy más nyomdatermék megfelelő minőségű, hatásos kiadvány készüljön.
A cikkek megjelenését nyomon tudja követni:
Facebookon: https://www.facebook.com/CoPrintNyomda
Twitteren: https://twitter.com/CoPrintNyomda
Feliratkozás hírlevélre: http://eepurl.com/bCGIuD
A képek pedig a Pinteresten tekinthetők meg: https://www.pinterest.com/coprintnyomda/
